2012. november 6., kedd

Útkereső

Abban azért egyet kell értsünk, a tipográfia célja elsősorban az, hogy a szöveg üzenetét eljuttassa az emberekhez. Amennyiben egy feliratot nem lehet elolvasni, nem éri el célját. Gyakorlatilag egy ilyen táblát is teljesen fölösleges kitenni, hiszen nemhogy a járdáról, gyalogosként, de még közelebbről, az úttestről, autósként sem lehet elolvasni ezeket a hangyafasznyi betűket. Jó-jó, persze, tudom én, hogy van rendes, nagy tábla az útkereszteződés előtt, de akkor ez meg minek oda középre?


A fenti kép két lépésről készült. Az alsó kép a járdáról. Kábé „élőben” is pont annyira olvasható, mint itt a blogon fényképen.




2012. november 4., vasárnap

Vér-fagyasztó

…Avagy Rémálom a Károlyi utcában


Cseppet mókás ez a betűválasztás, hát még a piros színkombinációval! A cseppeket még valahogyan értem, lehet ezt verejtéknek is hinni, ámbár, ha klímáról van szó, akkor nem éppen szerencsés a veríték sem, hiszen ez a készülék nem fűt, hanem hűt, tehát inkább valami kristályos dolog illene hozzá, hópehely, vagy jégkokcka, az is inkább kékben. Ez inkább passzol a „láncfűrészes-baltásgyilkosos” filmekhez, mintsem a klímaberendezésekhez.

Az az apróság, hogy a klíma hosszú „í”-vel írandó, már szinte el is sikkad a többi láttán. Az csak szimpla nyírségi „sürités”, azaz tájnyelv.

2012. november 2., péntek

Egyedi tervezésű betűk – olyanok is!

Már ha csak azt vesszük figyelembe, hogy orbitális hiba olvasható az első sorban – vagy talán az utazótáskákon kívül női iskolák javításával is foglalkozik a cég? –, már akkor is megérdemelné a kétes dicsőséget, hogy felkerülhet a részeges typóra, de bizonyos betűk teljesen önkényes újratervezése csak hab a tortán. Szegény „i” betű elhagyta a pontját, sőt, a „j” is. Az összkép meg siralmas. Állandóan tépem a számat a margó miatt, illetve a hiánya miatt. Nem véletlenül van: tessék már hagyni egy kicsit mindenhol!