2012. szeptember 27., csütörtök

Dizájner járt erre

Ez a műalkotás megmosolyogtatott, még ha az összhatáson ront is, hogy a „BARCK”-ból kimaradt a második „A”, a „pari”-t meg ebben a formájában utáljuk. Zseniális húzás az az aláhúzás, ami a „K” száraival együtt egy nyilat alkot. Ilyen rejtett szimbólumot utoljára a FedEx logójában láttam. :) Szóval ez igenis egy tudatos tervezés végeredménye!


2012. szeptember 26., szerda

Ami a könyökön kijön…

A millió helyen látható, soha el nem pusztítható, rendkívül banális betűtípus, a Monotype Corsiva, amit a Microsoft segített hatásosan elterjeszteni. Mára pedig már ki sem lehet irtani. Ha valaki vett annó egy Office 98-at, azzal együtt be is költözött a gépére, mint überelhetetlen, dekoratív betű. Amit aztán azóta is használnak orrba-szájba, pedig mára már rogyásig megtelt a web szebbnél-szebb kalligrafikus fontokkal. De nem! A Monotype Corsiva pont jó, mert kéznél van, és nem kell egy percig sem gondolkodni, milyen fontot válasszunk, legyen szó szolgáltatásról, vagy esküvői meghívóról.

A magam részéről gondolatban köpök egyet, ha meglátom. Nagyon utálom. De nem önmaga miatt, hanem a túlzásba vitt használata miatt.


Egy üzlet a sok közül.


Az úttest egyik oldalán ez fogad…


…átellenben tíz méterrel arrébb pedig ez.

Ismét hangsúlyozom: no offense! Semmi bajom ezekkel a köztiszteletben álló vállalkozásokkal. Csak a ronda cégérüktől hányok sugárban epét!

--- bréking! ---

Verzállal különösen ronda!

Ha mérges az ékszerész


Vicces kép, ha úgy vesszük hatezer-ötszáz per hörgés.

  • Már eleve azt sem értem, hogy a gramm rövidítése hogyan lett „gr”, főleg nem egy olyannál, aki minden nap grammokkal dolgozik. Azért megerősítésképp – ha valakinek nem lenne egyértelmű, hogy itten rövidítésről van szó – még egy pontot is odabiggyesztettek, biztos, ami biztos!
  • De a szövegméret fokozással miért jár együtt a felkiáltójelek halmozása is? A legalsó felirat tényleg úgy néz ki, mint valami képregényből kiragadott szörny hörgése: „gr.!!!”

2012. szeptember 25., kedd

„Kendnek is sűrű a levese?”



Ez a tábla tulajdonképpen nem volna rossz. Viszont mégis van benne valami zavaró. A sárga alapon narancs betűk talán még elnézhetők. Ellenben nagyon látszik, hogy helyszűkében voltak. Vagy a táblát kellett volna nagyobbra venni (ami lehetetlen, így is elfoglalja a ház egész homlokzatát), vagy pedig a betűket kisebbre, ami meg megint nem jó, hiszen akkor messziről nem mutat eléggé jól! Mit csinálna ilyen esetben egy tipográfus?

Például lefelé terjeszkedne. Bár így mindenképpen többe kerül, elkerülhetnénk a zsúfoltság érzetét. Az egész táblában van valami nyomasztó. Lássuk.

  • Az első tipográfiai alapelv, hogy a verzállal (csupanagybetűvel) szedett szöveg nem olvasható olyan jól, mint a kurrens (kisbetűs). A fel- és lenyúló betűszárak segítenek könnyebben felismerni a szavak alakját, míg ez a helyzet verzál esetében nem áll fenn. Így a hatás, amit el akarnak vele érni, pont a visszájára sül el.
  • Másodsorban ha csak lehet, semmiképpen nem szabad a sorközt csökkenteni, mert ez is az olvashatóság rovására megy. Ha lehet, inkább növeljük. Persze, akkor vagy nagyobb táblával, vagy kisebb betűvel kell megalkudnunk. A sűrű sortáv szinte fojtogat.
  • A helymegtakarításra utal az az otromba helyesírási hiba, hogy ahol csak lehet, egyszerűen megspórolják a szóközöket, és a vesszőt afféle univerzális elválasztójelként használják. Ezen nem lenne szabad takarékoskodni, mert még inkább összepréseli a mondanivalót.
  • Végül pedig amire talán nincs is egyértelmű szabály, én viszont semmiképpen nem használnék reklámtáblán elválasztást. A „BE-ÉPÍTHETŐ SÜTŐ” szöveget tudni kell úgy elrendezni, hogy kiférjen. Ez nem könyv, nem spórolunk vele több tíz oldalt, hogy elválasztást használunk.
  • A „VIDEOKAMERA” szó betűinek egalizálása is oly ormótlanra sikerült, mintha a K után szóköz lenne. Az ilyenekre ügyelni kell, és a betűközöket csökkenteni azokon a helyeken, ahol szükséges.
  • Végezetül pedig el lehet vitatkozgatni egy sör mellett arról, hogy ha a videokamera ebben a formában leírva helyes, miért kelt visszás érzéseket a „video” így leírva, rövid o-val. Talán azért, mert előtagként a rövid o az elterjedt, önálló szóként a videóban már bizony meggyökeresedett az ékezetes írásmód, talán szerencsésebb lett volna úgy írni. De ez már tényleg csak szőrszálhasogatás.

Összefoglalva: kerüljük a szövegelemek zsúfolását, mert így az ember nemhogy elolvassa, de egyenesen menekül az ilyen tolakodó táblák elől. Pedig tájékoztató tábla, aminek az lenne a célja, hogy olvassák.

Csak rosszul esik olvasni. Amúgy szép színes.

Megyünk Tokába borozni?


Szegény tokajiak meg ezerrel fogják a fejüket! Ez minden szempontból a nókomment kategória. A „Hárslevelű” végén árválkodó Impact-szerű hungarumlaut már szót sem érdemel.

  • Magyarázatul: a „Tokaji” az márkanév, akárcsak az Audi vagy a Bentley. Nem melléknév, nem írjuk kisbetűvel (a fent említett tokajiak a település lakosai…), nem költjük át és nem írjuk „ly”-nal, sem „j” nélkül, mint a „mien” szavunkat!
  • Az olaszrizling meg összetett szó. Pont.
  • A „300-ft” is gyöngyszem. Először is a szám után álló kötőjel után hiányzik a szóköz, ezért nem azt a szerepet tölti be, aminek szánták. Hanem hozzátapad a „ft”-hoz, ami pedig helyesen „Ft”. Tehát inkább így írjuk: 300- Ft – viszont ez a kötőjel minden tovább nélkül el is hagyható.

Ékezetek nélkül


Ezzel a táblával már évek óta szemeztem, csak eddig nem volt mivel lefényképezni!

A hiba annyira szembeötlő, hogy néhányan talán direkt dizájnelemnek gondolhatnák. Itt az történt tulajdonképpen, hogy a kiválasztott betűtípus valami free változat lehetett, abból is a legsilányabb, ugyanis egyetlen ékezetes betű sincs a karakterkészletben. Mégis, valami okból ehhez ragaszkodott a dizájner, vagy a megrendelő. A szövegszerkesztő vagy tördelő program pedig fogta magát, és a hiányzó ékezetes karakterek helyére beillesztette az alapértelmezett Times New Romanból a megfelelő betűket. Azért lett ennyire felemás. És így hagyták! És ez a kétméteres tábla a város két legforgalmasabb pontján van felállítva, és senkinek nem tűnik fel ez az otromba hiba rajtam kívül!

Az alsó szöveg annyira virít, hogy közben majdnem elsiklunk a tulajdonképpeni logószövegben, a „MÓKUS”-ban található ugyanilyen hiba fölött, márpedig ha ez egy céglogó, akkor abban még megbocsáthatatlanabb ez a betű cserebere.

Beköszönés

Annyi, de annyi helyen futok bele a bosszantó feliratokba, hirdetésekbe, bicskanyitogató helyesírási és külalaki hibákba, hogy úgy döntöttem, ezeket közszemlére teszem ezen a blogon.

A blog mégsem egy újabb fikablog lesz. Legalábbis nem annak szánom. A célom az, hogy ezeket a botrányos feliratokat ízekre szedjem, a hibákat feltárjam, hogy ezekből mások okulhassanak, és kevesebb stilisztikai szörnyszülött lásson napvilágot. A legkomolyabbnak látszó cég renoméját is lerontja egy tipográfiai szempontból bizarr hirdetés vagy cégtábla, esetleg rosszul megválasztott betűtípus. Lehet, hogy néhányan szimpla kötözködésnek fogják tartani, amikor egy ötszavas mondatban hat helyen találok hibát, de látni kell, hogy mégsem az a célom vele, hogy a felirat gazdáját minősítsem. Csak a munkáját. Éppen ezért a fényképekről a személyes adatokat, amelyek alapján beazonosítható lenne az „elkövető”, szépen ki fogom takarni. Azt is be kell látni, hogy minden ember ingerküszöbe más. Sokan elsiklanak egyszerű helyesírási hibák fölött, nálam azonban ezek szinte „világítanak”, kiugranak a szövegből, és hivatalos kiadványokban ilyet látnom engem megbotránkoztat. (Ha nem így lenne, nem lenne ez a blog sem.)

Ellenpólusként időről-időre ki fogok rakni olyan táblákat és feliratokat is, amelyek ízlésesen és helyesen vannak tálalva, mintegy tükörképként, hogy lám, így is lehet ezeket a dolgokat csinálni. És legtöbbször nem pénz kérdése, hanem egyszerűen az igényességé.

Ennyit bevezetőnek, lássuk a bejegyzéseket, és jó borzongást!